Fogalomtár

A szem törőerejének változtatása a közel- és távollátás érdekében. A szem optikai beállítása alaphelyzetben a távolra történő éleslátásnak felel meg. Ahhoz, hogy egy közeli tárgyat élesen lássunk, módosítani kell a szem törőerejét, ami a szemlencse alakjának változtatásával érhető el. A rugalmas szemlencse törőereje domború állapotban nő (közellátás), míg ellapulva csökken (távollátás). Az életkor előrehaladtával a szemlencse rugalmassága és ezzel együtt a szem alkalmazkodó- (akkomodációs) képessége is csökken. Ez eredményezi az időskori távollátást, más néven öregszeműséget (presbiópiát).

Olyan látásprobléma, melyben a közeli, de akár a távolabbi tárgyak is elmosódottan látszódnak. A szaruhártya (cornea) görbülete síkonként eltérő, emiatt a szembe érkező fénysugarak nem egy pontban egyesülnek a retinán, hanem a szem különböző pontjaira szóródnak. A különböző fókuszpontok miatt a tárgyak bizonyos részletei homályosan látszódnak. Gyakran rövid- vagy távollátással társul.

A szemgolyó külső védőburkolatának az elülső, áttetsző része, amely a bejutó fénysugarak számára mintegy ablakként funkcionál. Rendszerint átlagosan 43 dioptria törőerőt képvisel.

A szürkehályog-műtét egy típusa, illetve lépése; a szemlencse ultrahang segítségével történő elfolyósítása és kiszívása.

Rendellenes állapot, melyben a szemtengely hossza és a szem törőereje nem felel meg egymásnak. A szembe érkező fénysugarak emiatt nem az ideghártyán egyesülnek, hanem az előtt vagy mögött. Ide soroljuk a miópiát (rövidlátás), a hiperópiát (távollátás) és az asztigmiát (nem pontszerű leképezést).

Kör vagy gyűrű alakú fényjelenség, ami fényszóró vagy más fényes tárgyak körül látható. Szürkehályog-műtét után előfordulhat.

távollátó; lásd Hipermetrópia

Magyarul távollátás. Erre a látásproblémára az jellemző, hogy alapvetően a közeli tárgyak látszódnak elmosódottan. Középsúlyos vagy súlyos eseteiben azonban az érintett egyén távolra sem lát jól. A látásprobléma oka, hogy a szaruhártya és a szemlencse a tárgyakról beeső fénysugarakat az ideghártya mögé, nem pedig arra fókuszálja.

A szem hátulsó, idegsejtekből álló fényérzékeny rétege; ez érzékeli a fényingert, azt ingerületté alakítja, majd az ingerületet az agyba továbbítja.

A kis távolságra történő éleslátás képessége. Elengedhetetlen például olvasáshoz, kézimunkázáshoz, sminkeléshez vagy borotválkozáshoz.

A látástartomány közeli és távoli tartománya közé eső része; a szemtől kb. 50-80 cm távolság. Számítógépes munkavégzés során jellemzően a köztes tartományt használjuk.

A szemlencsét körülvevő vékony hártya. A szürkehályog-műtét folyamán a szemlencsét eltávolítják, a lencsetokot azonban érintetlenül hagyják, és ebbe ültetik be a műlencsét.

rövidlátó; lásd Rövidlátás

Olyan látásprobléma, melyben az érintett egyén távolra homályosan lát. Az eltérés oka, hogy a szaruhártya és a szemlencse a távoli tárgyakról beeső fénysugarakat a retina elé fókuszálja. A hibás fókuszálás elmosódott képet eredményez.

Olyan műlencse, amely csak egy adott távolságtartományban (jellemzően távolra) biztosít éles látást. A közeli tartományban szemüvegre van szükség.

A saját szemlencse pótlására szolgáló, jellemzően akrilból készült mesterséges lencse. A szürkehályog-műtét lényege, hogy a saját, homályos szemlencsét eltávolítják, a helyére pedig műlencsét ültetnek be. A műlencse a lehető legnagyobb mértékben betölti a szemlencse feladatát. Egyetlen fókuszponttal rendelkező (monofokális) és többfókuszú (multifokális) típusa létezik.

Olyan műlencse, amellyel a teljes látástartományban jó látás biztosítható, akár szemüveg nélkül.

Jellemzően 40 éves kor felett fellépő látásprobléma, melynek oka, hogy a szemlencse veszít a rugalmasságából. Ennek következtében a szem nem képes közelre (például olvasáshoz) alkalmazkodni. az érintett olvasószemüvegre szorul, e nélkül a közeli kép elmosódott.

Jellemzően 40 éves kor felett fellépő látásprobléma, melynek oka, hogy a szemlencse veszít a rugalmasságából. Ennek következtében a szem nem képes közelre alkalmazkodni (például olvasáskor). az érintett személy olvasószemüvegre szorul, e nélkül a közeli kép elmosódott.

Olyan látásprobléma, melyben az érintett egyén távolra homályosan lát. Az eltérés oka, hogy a szaruhártya és a szemlencse a távoli tárgyakról beeső fénysugarakat a retina elé fókuszálja. A hibás fókuszálás elmosódott képet eredményez.

A szemgolyó külső védőburkolatának az elülső, áttetsző része, amely a bejutó fénysugarak számára mintegy ablakként funkcionál. Rendszerint átlagosan 43 dioptria törőerőt képvisel.

A szem egyik alkotóeleme; feladata a fénysugarak megtörése és a szem hátsó részére történő fókuszálása.

A szemlencse jobbára életkorral járó, látásromláshoz vezető elhomályosodása.

Ennek lényege, hogy a saját, homályos szemlencsét eltávolítják, majd egy műlencsével pótolják. Az eltávolítandó szemlencsét először ultrahanggal elfolyósítják, majd az anyagát kiszívják. A műlencsét rendszerint pontosan az eltávolított szemlencse helyére, vagyis a lencsetokba helyezik be.

Erre a látásproblémára az jellemző, hogy alapvetően a közeli tárgyak látszódnak elmosódottan. Középsúlyos vagy súlyos eseteiben azonban az érintett egyén távolra sem lát jól. Az eltérés oka, hogy a szaruhártya és a szemlencse a tárgyakról beeső fénysugarakat az ideghártya mögé, nem pedig arra fókuszálja.